A ki nem mondott szó csendje vagy bennem.
Csak elnézlek és sikoltok érted,
Hol voltál, mikor szerettelek?
És hol vagy most? Ki vagy most? Idegen.
Már nem is érthetlek.
Kizársz, bezársz, megkötözöl.
Űr vagy, gyógyíthatatlan seb.
Hogy éljek tovább nélküled?
Visszaránt emléked, nem enged.
Vakon futok vissza az időben.
Kereslek, szilánkokból építlek fel.
De minden elporlad, ha hozzáérek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése