Zsarnokság

Volt, hogy össze akartam törni a koponyámat, agyamat szétkenve a betonon, hogy kitöröljelek belőle.
Mint egy bolygó keringesz bennem
megállíthatatlan, pályájáról letéríthetetlen.

Néha már úgy látlak, mint egy istent.
Óriás vagy, megközelíthetetlen. Mint egy apa.
Hatalmad van életem felett.


"Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;"

Bábod vagyok, tetszhalott várom, hogy újra megérints.

Beindítsd a vérkeringésemet, elektromosság.

Úr vagy felettem, de én még szolgád sem lehetek.

Miért teszed ezt velem? 

Mit követtem el ellened?

Már nem tudom a zsarnokságod megbocsátani sem.